SZERELMES SMS-EK

Megírom most Neked, hogy nagyon szeretIek, bárhova visz a sors, el nem feledlek. Messze vagyok Tőled, nagyon távol, de, ha szíved szeret, engem megtalálsz bárhol!

Míg veled nem lehetek, a szívemmel kísérlek. Vigyázok rád, őriznélek; tudd: én már csak érted élek!

Érezni akarlak most!

Szép volt a sorstól, hogy utamba ejtett, és minden egyes csókod a számon felejtett. Még akkor tenne igazán szépet, ha egyszer mindörökre nekem adna téged.

Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő.

Fáj olyant szeretni, akit nem érhetsz el, aki szinte azt sem tudja, hogy létezel. Tudni, hogy nem kellettél neki, érezni, hogy más is szereti, olyan ,aki el is érheti.

Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Simogatni arcod, csókolni szád. S várni, hogy végre együtt lehessünk már.

Cukor ment a szemembe? Vagy tényleg ilyen édesen nézel ki?

Mit meg nem tennél, hogy megszerezd? Mit meg nem tennél, hogy megtarts? Mit meg nem tennél a szerelemért?

Szeretnék beszélni veled egy éjszakán, bevallani szeretIek igazán. Csendesen nézni két égő szemed és elmondani, hogy nem tudok élni nélküled!

Fekszem az ágyamon, hiányzol, akkor is, ha nem akarom. Nem tudom, mit tegyek, hogy Hozzád közelebb legyek!

A semmiből kerültél utamba, mint kék égből a nyári zápor, mely lemossa könnyeim és mosolyra derít. Lelkemben emlékek ezrei laknak, álmodnak, határt semmi sem szabhat.

Álmodj néha rólam ,s én ott leszek veled, ha megérint a hajnal, karodban ébredek. Szállj néha hozzám, ha hiányzom neked, keress néha álmodban, s én ott leszek veled.

Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De, hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem.

Melletted lenni minden vágyam, csókolni tested puha forró ágyban! Szerelmes szavakat suttogni füledbe, szeretIek, míg élek kedvesem örökre!

Érzem, ahogy a forró könny égeti arcomat, érzem, ahogy lágyan simogatsz. Érzem, hogy néha itt vagy velem, de bárcsak örökké fognád a két kezem!

Eddig, hazugságban éltem, üresnek érzem a lelkem. Nélküled nincs bennem élet, ne vedd el tőlem a szíved!

A szív szeret, az ész tudja: Nem lehet! Így ketten örök ellenfél. Az ész már lemond, a szív még remél. Ám hiába az okos ész, az érző szív ezerszer többet ér!

Amikor belenéztem a szemedbe, éjjel s nappal, Te jársz az eszemben. Szemed ragyogását nem tudom feledni, mert megtanítottál igazán szeretni!

Meghal a remény és meghal a lélek, egyszer még sajnálni fogod, mi semmivé lett. Ekkor már késő, meghalt a lélek: SzeretIek Téged amíg csak élek...

Vérpiros ajkaid Mosolyogni kezdtek; Olyan bájos voltál, Mint mikor hazudtad Ezt a szót: SzeretIek!

Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban, olyan vagy nekem, mint egy édes virág! Többet érsz nekem, mint az egész világ!

Hidegen kelt fel ma a nap, de mosolyoddal felmelegítesz mindent. Hát mosolyogj sokat s legyen szép minden pillanat!

Megmondom én neked, mennyire imádlak: reggel, délben, este csak téged kívánlak. Mohó, kínzó vágyam nem oltja el semmi, lemegyek a kocsmába, egy jó nagyot inni!

SzeretIek téged nagyon, kimondani azt nem tudom, hogy elmondjam, amit érzek kevés arra az egész élet!!!!

Apád egy tolvaj... mert ellopta a csillagokat az égről és elhelyezte őket a gyönyörű szemeidbe.

Imádom, ha te vagy fölül, így meleget érzek belül. Hosszú ujjaid a fellegekbe visznek, ugye bedőltél e viccnek? Ez nem is lenne uncsi, de sajnos ez a pulcsi!