Örökké szoríts, örökké fájjon. Örökké lássalak, ne érjél máshoz. Örökkön örökké érezzem, hatalmad, elveszíteni soha nem akarlak!
Mit ér ezer szó, mely nem tőled, hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek.
Egy gondolat bánt engemet, ágyban, combjaid közt, halni meg.
Boldog vagyok, ha velem vagy ., ha veled vagyok bodog vagy?
Életet szerelmed ad nekem., halálom elvesztésedben nyerem. Életed nekem a mennyország, melyben gyönyörű mosolyod sose feledem!
Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő.
Várom, hogy meglássam szemét, s megfogjam azt a szép kezét. És azt, hogy megérintsem vállát, majd később megpusziljam ajkát.
Ha hiányzom nyomd meg a gombot, tudtam én..., de cuki vagy, na elég már, még mindig nyomod..., tehát hiányzom, te is nekem!!
Míg az óceán elborít minden hegyet, míg valósággá válik a képzelet, míg az éj nappalra vált, s a nappalból lesz éjjel, míg a világ, világ, én SzeretIek TÉGED!
Amíg szeretsz, addig élek, szeress örökké, mert meghalni félek. Féltelek ezt meg kell értened, mert félteni csak azt lehet, akit igazán szeretsz!
Azt tanultam, hogy egy nap 24 óra, egy óra 60 perc. De azt nem tudtam, hogy egy másodperc nélküled maga az örökkévalóság! SzeretIek
Nem, azaz igazi, akivel letudnád élni az életed, hanem az, aki nélkül nem!
Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én csillagom. Egy pillanatra kérlek figyelj rá, mert a nevemben szép álmokat kíván!
Hidegen kelt fel ma a nap, de mosolyoddal felmelegítesz mindent. Hát mosolyogj sokat s legyen szép minden pillanat!
Kell még egyszer, hogy átölelj egy éjjel, ami soha nem múlik el. Álmodj velem és csókolj engem, kell még egyszer, hogy úgy szeress, mint régen!
Egy csendes este, amikor nem vesznek körül a barátok, becsukom a szemeimet és rád gondolok..., halkan érted sóhajtok.
Várlak vissza, várlak én. Karjaimba zárlak én. Tudom, visszajössz egy szép napon, visszavárlak én.
Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy időre, lehet rossz időpontban, lehet túl későn, de lehet, hogy örökre.
A szerelem beragyogja arcod, mert nem volt soha kudarcod. A szemed, ha rám tekint, boldogabb leszek, szerelmedért majd megveszek. Kedvesem, szeress hát, míg élek!
Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm! Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni!
Láttalak...
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
Édesem, szeretIek! Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: SzeretIek!
Ady Endre
Ha könnycsepp lennél a szememben, sohasem sírnék, nehogy elveszítselek!
Te vagy a kezdet, te vagy a vég, nélküled borús, felhős az ég. Csak veled látom szépnek a napot, téged szeretIek, remélem tudod. Szép Napot Kedvesem!
Sötét éjjel édes álom hamar tovaszáll, felébredek, s a szívem kalapál. Kispárnámat szorongatom, könnyes már a szemem, azt szeretném, ha mindig itt lennél velem.
Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent, csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset! Egy forró csók, mely tüzes a vágytól! Érzem, örökre hozzád láncol!
Hmm. Akartam valami szépet írni Neked, de rá jöttem, hogy nincs értelme, hisz csak tükörbe kell nézned!
Nem vagy Te véletlenül?! Kicsit?! Cekcuális beállítottságú?!