Félve lázasan a nevedet suttogom, számon még csókod emléke kísért, a képen az arcodat simogatom te vagy az egyetlen ki a szívembe fért.
Könnyes szemmel a hívásod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. Bújtass el, hisz egyedül fázom, s lelkedben szeress, ha néha hiányzom!
Nem életem az életem, ha nem veled élhetem a nemi életem!
A holnap egy gyönyörű virág, melynek szirmai a nap ébredésével kelnek életre. Te vagy a holnapom.
Egyedül vagy. A, havas fákon át a rideg házadban ülve gyújtasz egy gyertyát, halvány lángja ég. S gondolsz valakire, aki nincs már neked nagyon rég.
Amikor megláttalak nem kellett más, te voltál nekem a szívdobbanás, úgy vártam rád, ahogy még soha senki más, mégsem jött el az a szerelmes láz.
Szeretnélek átölelni, csókra, csókkal válaszolni. Jól tudom, most nem lehet, mégis ez a képzelet.
Felforrósodik a levegő, kikapcsol az agy, zakatol a szív, a kéz meg veszettül remeg..Akivel most ez történik, sms-t küld neked.
Ha bajban vagy, mindig egyedül érzed magad. Később átgondolod, rájössz miből ered, és elismered, nem rossz dolog, ha akad aki szeret.
Örökké szoríts, örökké fájjon. Örökké lássalak, ne érjél máshoz. Örökkön örökké érezzem, hatalmad, elveszíteni soha nem akarlak!
Hiányzol, mint testnek a vér, szinte éget, hogy nem vagy az enyém. Hozzád repülnék, mint egy gondolat, hiányzik minden, ami te vagy.
A legbiztosabb szerelem az, amelynek szeretet az alapja!
Meddig kell várnom még, hogy Veled legyek, hogy érezzem ajkad, tested, szerelmedet. Csókjaimmal édes álomba ringatnálak, s, ha már alszol, füledbe suttognám: Kívánlak.
Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De, hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem.
Melletted lenni minden vágyam, csókolni tested puha forró ágyban! Szerelmes szavakat suttogni füledbe, szeretIek, míg élek kedvesem örökre!
Ha ezt a pár sort olvasod, magányos szívemet láthatod. Gyenge szenvedő tested ábrázol, mert ő is érzi, hogy hiányzol!
Nem kell a csók, nem kell a szerelem csak arra kérlek bocsáss meg nekem!
Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy időre, lehet rossz időpontban, lehet túl későn, de lehet, hogy örökre.
Olyan vagy nekem, mint nyíló rózsaszirom, oly gyönyörű és illatos. Érintésed, mint a legfinomabb selyem, finom, lágy és csodálatos.
Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm! Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni!
Ábránd
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.
Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.
Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!
Vörösmarty Mihály
A szerelemtől szabad leszel. A szabadságtól boldog, és, ha boldog vagy Tiéd a világ!
Te vagy a kezdet, te vagy a vég, nélküled borús, felhős az ég. Csak veled látom szépnek a napot, téged szeretIek, remélem tudod. Szép Napot Kedvesem!
Nem érhetek hozzád, nem fekhetek melléd, nem súghatom oda: csókolj, mert kell még! Te lettél volna a legszebb örömöm, s, ha veled álmodom azt is köszönöm!
Nyugszik a hajnal, pihen a táj, nem tudok aludni, mert valami fáj. Téged kereslek, utánad vágyom, mert nem hiányzott így még senki ezen a világon!
Te vagy az életem, Te vagy a, halálom, Te vagy az örömöm, Te vagy a bánatom. Te vagy az árnyék, Te vagy minden, amire csak vágynék!
Egy gondolat bánt engemet, ágyban, combjaid közt, halni meg.