SZERELMES SMS-EK
Az égre nézek és a hullócsillagok záporában könnycseppek gördülnek végig az arcomon... a kívánság temérdek: Téged szeretnélek, mert SzeretIek, és félek, hogy elveszítenélek!
Míg veled nem lehetek, a szívemmel kísérlek. Vigyázok rád, őriznélek; tudd: én már csak érted élek!
Mióta megismertelek a sok millió csillag is szebben ragyog! Látod, Ők is tudják, hogy Veled milyen boldog vagyok.
Boldogságunk némán, hallgat, és mi is, hallgatunk a titkolózó csöndben. Szívünk lángja örömmel lobogott, és ajkunk összefonódott a ködben!
Amikor megláttalak nem kellett más, te voltál nekem a szívdobbanás, úgy vártam rád, ahogy még soha senki más, mégsem jött el az a szerelmes láz.
Van 25 másodperced, hogy írj nekem. Ebből 15 hátra van és, ha az sms-ed nem ér ide 10 másodpercen belül, amiből 8 már le is telt, akkor jössz nekem ezer csókkal.
Azt akarom, hogy enyém légy mint Róbert Gidáé Micimackó, de Te ne félj semmitől mint Malacka, mert én vigyázok Rád mint a bátor Tigris
Messze távol Tőled szomorú az élet, szívem azt dobogja, látni szeretnélek! Egy szívnek fájni kell, ha szeret, mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet.
Féltelek, ha tehetném vigyáznám minden léptedet. Vigyáznék rád, mint egy angyal. Hisz Te vagy, ki már akkor hiányzik, mikor ébred a, hajnal!
Őrjítően hiányzol, nagyon magányos vagyok a lelkem nélkül, a szerelmem nélkül: Nélküled. Te boszorkány, elloptad a szívem, de ne add vissza!
Ha az égen lemegy a nap, te akkor is az eszembe vagy! Te vagy reménységem csillaga és csillag nélkül sötét az éjszaka!
Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De, hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem.
40 fokos lázzal nyomom az ágyat, de nem a betegség kínoz, hanem a bánat. A bánat, hogy nem vagyok Véled. A bánat, hogy nem látlak Téged!
Unalmamba fulladt magányom, csak azt a szép órát várom, mikor újra veled lehetek. Tudnod kell: nagyon szeretIek!
SzeretIek, mint még senki mást. Akarlak kedvesem, ahogy még senki mást! Tied leszek, amíg világ a világ. Nekem te kellesz és soha senki más!
Mennyit ér mondani a szerelmet és ízlelni a jót, ha az édes álomból a keserű valóságba ébredek?! Mondd, miért?
Amikor lehunyod két szép szemed, amikor párnádra, hajtod fejed, amikor gondod holnapra hagyod, amikor álmodsz én veled vagyok!
Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm! Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni!
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: SzeretIek!
Sötétedik, zuhan a holdvilág, gyere és, hajolj fölém, fürdess meg szerelmed tüzében, mert szemedben még a csillagok sem fáznak.
Szeretem, mikor megsimogatsz a, haragot és a mosolyokat, szeretek mindent, mindent, ami TE vagy!
Félek tőled, bár nem tudom miért, égek tőled, szerelmes szívem tiéd! Imádlak, bár nincs hozzá jogom, várlak, bár nincs rá okom!
Egy szív, mely érted dobog, egy szív, mely sír és zokog, egy szív, mely érted ver, valaki szeret, tudnod kell!
Nem kell csillag az égről, korty az élet vizéből, nem kell, hogy megvédj mindentől, amitől félek, csak szeress erre kérlek.
Olyan hülye, vagy! Miért csináltad, ezt velem? Mégis, hogyan gondoltad? Hogyan csináltad, hogy beléd szerettem? NAGYON SzeretIek ÉS HIÁNYZOL! CSÓK!